Június 7-én lesz az EP-választás

Június 7-re írta ki a magyarországi európai parlamenti választásokat Sólyom László köztársasági elnök – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) csütörtökön az MTI-vel.
A közleményben azt írják: a választásokat az Európai Unió által meghatározott időtartamon belüli napra kell kitűzni. A jogszabály szerint az államfőnek a választást megelőző 72. napig – március 27-ig – kellett kiírnia annak időpontját. Az államfő egy nappal a határidő letelte előtt írta ki a voksolást. (mno.hu)

Kapcsolódó cikk:
Sólyom: Az előre hozott választás a legjobb megoldás

Popper: mindig jött egy erős ember

Egy hosszú tekintélyelvű rendszer után idő kell ahhoz, hogy kialakuljanak az együttélési szabályok – véli mai viszonyainkról Popper Péter. A válságról, a magyar identitás hiányáról, az agresszív nacionalizmusról és a diktatúra kialakulásának veszélyéről beszélgettünk az író-pszichológussal.

A másik, egyre nehezebben kezelhető probléma ma Magyarországon a cigányokkal szembeni gyűlölet, és általában a rasszizmus terjedése. Ez is az anómiára vezethető vissza?Az embereknek mindig volt igényük az elkülönülésre is. Egy arisztokrata azért volt arisztokrata, mert Zichynek, Esterházynak született, tehát beleszületett egy olyan szociális rétegbe, ami privilegizált volt. Ettől lett önbizalma, fölényérzete, satöbbi. Ez most megváltozott. Ma az emberek azért érzik magukat fölényben, mert nem születtek bele valamibe. Nem születtek cigánynak, nem születtek zsidónak, és ettől sokaknak már fölényérzetük van.
(fn.hu)

A dalai láma nem kapott vízumot - törölték a konferenciát

Törölték azt a konferenciát, amelyre a dél-afrikai kormány nem engedte be a dalai lámát. A vízum megtagadása felháborodást váltott ki az országban.
Megakadályozta a dél-afrikai kormány, hogy a dalai láma az országba lépjen – nagy diplomáciai botrányt okozva ezzel. Tibet szellemi vezetője egy március 27-én rendezendő békekonferenciára utazott volna az országba.

Kapcsolódó cikk: As Chinese Investment in Africa Drop, Hope Sinks

Hankiss: A válságért 90 százalékban az ország vezetői a felelősek

Hankiss Elemér szerint a politikusok hibát követnek el, ha csak a gazdasági válság megoldására koncentrálnak. A szociológus professzor úgy látja, hogy az általános politikai és társadalmi krízis kezelésére az előrehozott választás alkalmasabb volna. Hozzátette: a fő felelősök az ország vezetői, de az állampolgároknak is megvan a maguk része ebből, mivel bezárkóznak és csak szidják a politikusokat ahelyett, hogy józan módon részt vennének a közéletben.

Jelenleg viszont nem látszik, hogyan bontakozhatna ki a jó megoldás - vélekedett -, mivel a politikai elit csak a gazdasági válságra koncentrál, csak annak a megoldása foglalkoztatja, holott Magyarországon nem pusztán gazdasági válság van, hanem általános és mély politikai-társadalmi válság is.

(inforadio.hu)

Élénkíteni kell a mikrohitelezést

Nem megfelelőek az egész EU-ban a mikrohitelezésre vonatkozó mostani uniós szabályok. Az EP-képviselők felszólították az Európai Bizottságot, terjesszen elő egy új, a foglalkoztatást és a gazdasági növekedést erősítő mikrohitelezést támogató jogszabálytervezetet. A képviselők kiemelten támogatnák a romákat.

A Bizottságnak közösségi stratégiát kell kidogoznia az önfoglalkoztatás előmozdítására alternatívaként a keresetből történő megélhetésre, különösen a hátrányos helyzetű célcsoportok számára a munkanélküliségtől való megmenekülés lehetőségeként.

Kapcsolódó cikk:

Járóka Lívia sajtóközleménye: Profitszerzés helyett társadalmi összefogást

Ész nélkül költöttünk el 1500 milliárd forintot

Az elmúlt években anélkül költött el a költségvetés 1500 milliárd forintot gazdaságfejlesztésre, hogy megmondták volna: pontosan mi is számít gazdaságfejlesztésnek, és milyen stratégia megvalósítását kellene szolgálnia ennek a pénznek – olvasható egy most megjelent ÁSZ-jelentésben. A pénzszórás azért is értelmetlen volt, mert a versenyképességünk hét év alatt nyolc hellyel romlott, a foglalkoztatottság alig bővült.

A gazdaságfejlesztés fogalmát jogszabály nem definiálja, nem körülhatárolt az állam vagy a kormány gazdaságfejlesztési feladata, a gazdaságfejlesztési célú források köre. Az elmúlt években a költségvetésekben anélkül irányoztak és irányoznak elő közel 1500 milliárd forintot gazdaságfejlesztési kiadásokra, hogy meghatározták volna a közép- és hosszú távú társadalmi-gazdasági fejlesztésének átfogó stratégiáját – olvasható abban a jelentésben [1] (pdf-formátum), amelyet a gazdaságfejlesztés állami eszközrendszerének működéséről tett közzé az Állami Számvevőszék. Tovább...

Index: több volt a szavazó, mint a jelen lévő az SZDSZ küldöttgyűlésén

Nemcsak álküldöttek szavazhattak az SZDSZ tavaly tavaszi elnökválasztásának második fordulójában, mert 26-tal több szavazólapot találtak az urnákban, mint ahányat a jelenléti ívek szerint felvettek - írta az Index.

A hírportál a Fővárosi Bírósághoz benyújtott jelenléti ívek alapján összeszámolta, hogy a hivatalosan 723-an vették fel szavazólapjukat a liberálisok tavaly márciusi elnökválasztásán, a hivatalos végeredmény szerint viszont 749 küldött voksolt a második fordulóban. Közülük 380-an Kóka Jánosra, 367-en Fodor Gáborra voksoltak, míg ketten érvénytelenül töltötték ki a lapot. Az MTI-nek egyelőre az SZDSZ egyik vezető politikusát sem sikerült utolérnie az ügyben.

Tanárverés ellen van orvosság

Megmozdult a társadalom: az idős fizikatanár bántalmazása nyomán pedagógus szervezetek többek között az oktatási törvény szigorítását követelik, a tanárok bántalmazásának szankcionálását. Talán hatásosabb lehetne az a kísérlet amit az Ózd környéki, főként roma tanulókat oktató iskolákban - a HVG beszámolója szerint – máris sikerrel alkalmaznak: cigány pedellusok őrködnek a rend és fegyelem betartása felett. A korábban elszaporodott pedagógusverések ezekben az iskolákban megszűntek.

Évek óta tudjuk, hogy, Nyugat-Európához és Amerikához hasonlóan, Magyarországon is terjed az iskolai erőszak. Tanítványok, és azok szülei inzultálnak tanárokat, többek közt egy kelet-magyarországi iskola igazgatóját tettlegesen bántalmazták. De ezeket a felháborító cselekményeket mindeddig még nem rögzítették, nem örökítették meg sem videokamerával, sem pedig mobil-telefonnal. Most ez is megtörtént, méghozzá Budapest nyolcadik kerületében, az Erdélyi utcai általános iskolában és gimnáziumban, ahol egy tizennégy éves diák terrorizálta tanárát a fizika óra alatt. A felvételt az egyik kereskedelmi televízió híradója sugározta, utána pedig megszólaltatta a tanárt, egy nyugdíjas fizikust, aki szemmel láthatóan feldúltan emlékezett vissza arra, hogy fékezhetetlenül agresszív diákja az egész osztály előtt megalázta.